Ungarisch

Oktatási nyelv (horvát, magyar, német és szlovén)

Az egységesített, kompetenciaközpontú érettségi és diplomavizsgát az általános képzést nyújtó magasabb iskolákban (allgemeinbildende höhere Schule: AHS) a 2014/15-ös tanévben, a szakirányú képzést nyújtó magasabb iskolákban (berufsbildende höhere Schule: BHS) a 2015/16-os tanévben vezetik be a következő tantárgyakból: horvát, magyar, német és szlovén. Az oktatási nyelvek egységesített írásbeli vizsgájának tervezetét az Univ.-Prof. Mag. Dr. Werner Wintersteiner által vezette munkacsoport dolgozta ki 2003 szeptembere és 2013 márciusa között a klagenfurti didaktikai kompetenciaközpontban (AECC). Az alább olvasható összeállítás alapját ennek a munkacsoportnak az eredményei alkotják.

Szakirányú kompetenciák

A horvát, magyar, német és szlovén nyelv oktatásának az a célja, hogy a diákok társadalmi és politikai szempontból „nagykorú“ polgárokként – az „általános műveltség“ valamint a „szakmai (elő)képzés“ révén – aktív részesei lehessenek a gazdasági és kulturális fejődésnek éppúgy, mint a társadalompolitikai témájú diskurzusoknak.
 E cél elérésének előfeltétele különösképpen az adott nyelvi sztenderd tudatos használata, ugyanakkor a nyelv és nyelviség tudatos kezelésének képessége.

A kommunikatív komptencia e széleskörű definíciójának megfelelően az oktatás célja, hogy a diákok képesek legyenek:

  • egy megadott szöveg értelemszerű felhasználására egy társadalmi, kulturális, politikai vagy irodalmi téma feldolgozása céljából (egyrészt információszerzésre, másrészt gondolatébresztésre az adott témáról alkotott álláspont megfogalmazásához),

  • számukra ismeretlen irodalmi szövegeket elemezni, értelmezni és értékelni,

  • gyakorlati és esztétikai szövegeket befogadni, valamint saját szövegük megalkotásához alapvetően minden médiát tudjanak használni, egyrészt információforrásként, másrészt esztétikai impulzusként.

Az új érettségi és diplomavizsga ellenőrzi a fontosabb készségeket (kompetenciákat), amelyeket az egyes tantervekben teljesítendő oktatási célokként fogalmaztak meg. Ezeknek a kompetenciáknak az elsajátítására a magasabb iskolák 9–12., ill. a 13. évfolyamain kerül sor.

Tárgyi és szakmai kompetenciák

A következő készségek sorolhatók ide:

  • olvasás, szövegértés, szövegelemzés, értelmezés, szövegtípusok ismerete

  • a megadott szövegek tartalmának megértése, valamint az azokban szereplő problematikák jelentésbeli összefüggésbe hozása

  • állásfoglalás egy bizonyos témáról

Nyelvi reflexiós kompetenciák

  • Készségek, amelyek lehetővé teszik a szövegek nyelvi megfogalmazottságának és stratégiáinak elemzését.

Szövegalkotási és szövegkompetencia

  • a különböző nyelvi stratégiák, ill. szövegalkotási módok szövegtípus szerinti és címzettközpontú alkalmazása 

  • a koherenciát és kohéziót elősegítő nyelvi elemek felhasználásának készsége

  • az a készség, mely lehetővé teszi a szövegeknek az értést könnyítő és a tényállásnak megfelelő strukturálását

  • a nyelv helyesírási és nyelvtani szempontból hibátlan használatának készsége

A vizsgaformátum főbb pontjai

Az oktatási nyelvek írásbeli vizsgájának tervezete előírja, hogy az AHS vagy BHS iskolában a vizsgázó három témacsomag közül választhat:

  • Mindegyik csomag két-két egymástól teljesen független feladatot tartalmaz, amelyek csak témájukban kapcsolódnak össze (pl. „egészség“, „utazás“, „boldogság“).

  • Minden feladat másfajta szövegtípust vár el (ld. a BIFIE weboldalán publikált Szövegtípusok katalógusa c. jegyzék), így különböző kompentenciákat lehet számon kérni.

  • A három csomag egyikében egy irodalmi feladat található.

  • Mindegyik feladat tartalmaz egy (vagy több) mellékelt (irodalmi, lineáris vagy nem-lináris) szöveget, amely a szövegalkotás alapjául szolgál. A mellékelt szövegek terjedelme témacsomagonként nem haladhatja meg a 2000 szót (max. + 10 %).

  • Az oktatási nyelv érettségi és diplomavizsgáján a szótárak használata engedélyezett, lexikon használata viszont nem. A vizsga 300 percig tart.

Az új érettségi és diplomavizsga a feladatok színvonalának összehasonlíthatóságát és egy közös értékelési alapot biztosít minden osztrák diák számára.

Irodalomtanítás

Az irodalomtanítás széleskörű jellege megmarad, az oktatás során továbbra is különös hangsúlyt kap egy-egy téma. Mivel az új érettségi és diplomavizsgához nincs megadva irodalmi művek kánonja, ezért a diákok számára nagyon fontos, hogy különböző fajtájú esztétikai szövegekkel kerüljenek kapcsolatba. Ezért fontos a diákok értelmezési kompetenciájának rendszerezett felépítése (írásban is), valamint az ahhoz szükséges irodalmi megközelítési módok eszköztárának közvetítése.